A legtöbb bemutatkozó arról szól, milyen iskolákat végzett valaki, milyen képesítései vannak, és milyen nagy sikereket ért el. Nekem is megvan minden szükséges végzettségem (VAP, tőkepiaci-, pénzügyi- és biztosításközvetítő képesítések, tréneri iskola stb.), de az elmúlt 35 évben két dolgot biztosan megtanultam:
A legnagyobb bűnözők öltönyt viselnek és a papír és a pénz még nem ad gerincet.
A világ tele van diplomás emberekkel, akik két számot sem tudnak összeadni.
A tudás nagy része nem az iskolákban ragad ránk.
Ami igazán számít, azt az élet és a saját hibáink tanítják meg.
Éppen ezért azt kérem: ne higgy senkinek az önfényezés miatt – nekem se.
A bizalom nem attól épül, hogy valaki szép sorokat ír, hanem attól, ahogyan dolgozik és amit ad.
Bár egy tehetős, nemesi felmenőkkel rendelkező családba születtem, ez a biztonság csak látszat volt. Gyerekkoromban még több budapesti ingatlan, balatoni nyaraló és jelentős vagyon vette körül a családot – de mire felnőttem, ebből szinte semmi nem maradt.
A rossz döntések, a feldolgozatlan trauma és az alkohol szépen lassan mindent elvitt.
Így végül az a paradox helyzet alakult ki, hogy gazdag családba születtem, de üres kézzel indultam el az életben. Amit mások örökségnek neveznek, abból nekem leginkább a bizonytalanság, a feszültség és a stabilitás hiánya jutott.
Korán megtanultam: az élet nem fog semmit az ölembe tenni – ha akarok valamit, azt magamnak kell felépítenem.
A 8. kerületben nőttem fel, kamaszként hamar rossz társaságba keveredtem, és 19 évesen gyakorlatilag el kellett jöjjek otthonról. Dolgoztam kőművessegédként Csehországban, felszolgálóként, londínerként, futárként. Volt idő, amikor egy törött kanapén aludtam egy 200 fős faluban.
Ez volt az a pont, ahol megértettem: csak akkor lesz jobb, ha én jobbá teszem.
Az önfejlesztés lett a kiút. Falom a könyveket, folyamatosan képzem magam, és 14 év alatt több mint 7000 személyes pénzügyi beszélgetésen vagyok túl.
Hálás vagyok, hogy Magyarország egyik legjobbra értékelt tanácsadó cégénél többször is a TOP tanácsadók közé kerültem, és egyszer az év tanácsadója címet is elnyertem.
Közben rájöttem valamire:
nem halat szeretnék adni az embereknek, hanem megtanítani őket horgászni.
Nem az a célom, hogy helyettük hozzak döntéseket, hanem az, hogy értsék, átlássák és magabiztosan kezeljék a saját pénzüket.
A valódi szabadság ott kezdődik, ahol már nem szorulsz rá másokra.
Megértettem azt is, hogy a pénz önmagában nem boldogít – az értékteremtés viszont igen.
Akkor érzem magam a legjobban, amikor azt látom: valakinek segítettem tisztábban látni, elkerülni hibákat, vagy elindulni egy biztosabb anyagi jövő felé.
A feleségemmel 15 éves korunkban ismertük meg egymást, kisebb megszakításokkal azóta is együtt vagyunk.
Két kisfiú büszke apukája vagyok. Ők emlékeztetnek arra, hogy a „siker” csak akkor ér valamit, ha közben ember maradsz.
Előre. De nem mindenáron.
A célom az, hogy minél több ember értse és irányítsa a saját pénzügyeit.
Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországon legalább 5%–nak legyen értékpapírszámlája (jelenleg kb. 3%), mert hiszem:
a tudatos pénzügyi döntések hosszú távon akár országokat is felemelhetnek.
Ha eljutottál idáig, köszönöm.
Talán pont azért értjük majd meg egymást, mert te is voltál már mélyponton, volt már nehéz döntésed, és te is keresed azt az utat, ahol végre biztos lábakon állsz.
Én ezen az úton tudok segíteni. Őszintén, érthetően, mellébeszélés nélkül.
© Reiner Consulting Kft. – Minden jog fenntartva! | Adatkezelési tájékoztató | ÁSZF
